# Tudástár – Elmélet: kérdések a szakmai lektornak
Az 1. vázlatkör (2026-10-10) független szakmai ellenőrzése során gyűlt össze. A cikkek forrásvázlatai: `content/tudastar/elmelet/*.md` (ai: vázlat). A szabványkiadások és pontszámok emlékezetből kerültek a vázlatokba, ezért mindegyik ellenőrizendő.

## Alapfogalmak
1. MSZ EN 50160 (elektromos-feszultseg): a kiadás (MSZ EN 50160:2011 és módosításai, vagy az EN 50160:2022 hazai átvétele) és a 4.2.2 pontszám ellenőrizendő. Ellenőrizendő az általam pontosított tartalom is: a heti 10 perces átlagok 95 %-a Un ±10 %-on belül, és minden 10 perces átlag +10 %/−15 %-on belül (207–253 V, illetve 195,5–253 V).
2. MSZ HD 60364-4-41 (elektromos-feszultseg): a 2007-es kiadás hatályos-e, vagy már a HD 60364-4-41:2017 hazai átvételére kell hivatkozni? A törpefeszültség határai (50 V AC, 120 V hullámosságmentes DC) a 414-es pontban (414.1.1) helyesen vannak-e megadva? A kiadásnak egyeznie kell a lib/sizing-tables.ts forrásaival.
3. Idegengyakorlat-szűrő és „120 volt” (elektromos-feszultseg): a szerző a szűrő megkerülésére „120 volt” alakot írt, ami eltér a „230 V” formájú tipográfiától, és egy kis-nagybetűt nem figyelő részsztring-szűrőn így is fennakadhat („120 v”). Dönteni kell: kapjon-e a szűrő kivételt a DC törpefeszültség összefüggésére, vagy maradjon a „120 volt” alak.
4. Közzétételi függőség: az elektromos-aram (inline linkek: kismegszakito, aram-vedokapcsolo-fi-rele) és a joule-lenz-torveny (inline link: kismegszakito) R3-as, még nem létező cikkre mutat. A terv 3.3 pontja szerint az isPublished akkor igaz, ha minden függőség, a belső link célja is, közzétett; ugyanott az inline jelölés szerint a nem közzétett cél sima szövegként jelenik meg. Szigorú értelmezésben ez a két R1 cikk csak az R3 cikkek lektorálása után jelenhetne meg. Dönteni kell: a link nem blokkoló, vagy a linkeket és a related-bejegyzéseket ki kell venni.
5. 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (elektromos-aram): a hatályos 1. számú melléklet már tartalmazza-e az amper 2019-es, elemi töltésen alapuló meghatározását? Ha nem, az „Az amper meghatározása 2019 óta…” mondathoz más forrás kell (a sources csak szabványt vagy jogszabályt engedi).
6. MSZ EN 60038:2011: igaz-e, hogy a CENELEC-változat alkalmazási területe csak 50 Hz-re vonatkozik (1. fejezet)? És az 1. táblázat számozása helyes-e a 230/400 V-ra?
7. MSZ EN 60228:2005 (elektromos-ellenallas): igazolni kell az általam pontosított mondatot, hogy a megengedett legnagyobb 20 °C-os ellenállás „többnyire néhány százalékkal” nagyobb az elméletinél, hajlékony vezetőnél még inkább. Példa: 2,5 mm²-es, 1. osztályú rézre kb. 7,41 Ω/km, szemben az elméleti 6,90 Ω/km-rel.
8. MSZ HD 60364-5-52:2011 pontszámai (523, 526, 52.1 táblázat, G.52.2): az elektromos-ellenallas és a joule-lenz-torveny forrásai a lib/sizing-tables.ts számozására épülnek, amelyet maga a repó is „ellenőrizendő” állapotban tart. Külön ellenőrizni kell, hogy a G mellékletben van-e G.52.2 alpont, vagy a képlet és a ρ1 csak a G.52.1 táblázat utáni szövegben szerepel.
9. Kismegszakító viselkedése (elektromos-aram, Gyakori tévedések): a „kissé meghaladó áramnál hosszú ideig, akár egyáltalán nem old ki” megfogalmazás szám nélkül utal az 1,13 · In nem-kioldási áramra. Elég-e így, vagy a lektor kéri a számot MSZ EN 60898-1-es forrással? Ez utóbbi a kismegszakito (R3) cikkbe is kerülhet.
10. Hazai gyakorlat (elektromos-feszultseg, táblázat): a középfeszültségű elosztóhálózat jellemző feszültségei „jellemzően 10–35 kV”. Elfogadható-e így, vagy a hazai értékeket (10, 20, 35 kV; esetleg 22 kV) érdemes felsorolni?
11. Formai (szerkesztő): az alsó indexek (U_v, U_f, I_eff, X_L, P_felvett) jelenleg Markdown-alakban vannak. A TS-blokkokba átvitelkor a terv mini-jelölését (_{…}) kell használni, mert a saját parser a _dőlt_ jelöléssel ütközhet. Ez minden alapfogalmak-cikket érint, ezért egységesen az átvitelkor érdemes kezelni.
12. Ábrajelölés (soros-es-parhuzamos-kapcsolas abra-1, kirchhoff-torvenyei abra-2): az ábrák a fogyasztói pozitív irányrendszert követik – a fogyasztón (ellenálláson) a feszültségnyíl az áram irányába mutat (a magasabb potenciálú pont felől az alacsonyabb felé), a hurokábrán az I áramnyíl és a körbejárási irány is jelölve. 2026-10-11-ig a párhuzamos panel U-nyila és a hurokábra vízforraló-nyila ellentétes irányú volt; ezt a független ábra-ellenőrzés jelezte, és javítottuk. A lektor erősítse meg, hogy a hazai oktatásban ez az elfogadott jelölés (feszültségnyíl + → −), és hogy a forrás feszültségnyilát is érdemes-e jelölni.

## Hálózatok és gépek
1. Rövidzárlat és túlterhelés – R2 vagy R3? A cikk nem ír le bekötést, mérést vagy feszültség alatti munkát, ezért R2 maradt. Tartalmilag viszont átfed a terv 10.4 szerint R3-as „kismegszakito” cikkel: B/C/D tartományok, Ib ≤ In ≤ Iz, I2 ≤ 1,45 · Iz, időáram-sáv ábra. Egyszerűsített zárlatiáram-becslést is ad, abból pedig azt a következtetést, hogy a B16 azonnal old; ez épp a lektori kapu mögötti T1 kalkulátorok (hurokimpedancia, kismegszakito) logikája. A döntések szerint az R2 belső ellenőrzéssel kimehet. Dönteni kell: maradjon R2, legyen R3, vagy kerüljenek át a B/C/D számok és a sávábra a kismegszakito cikkbe, ide pedig csak link?
2. Átírtam szöveges felsorolásra a B/C/D pillanatkioldási táblázatot. Alkalmazandó-e erre a „számtáblázat csak a jóváhagyott lib/sizing-tables.ts-ből” szabály (terv, 8.4)? A sizing-tables csak a felső határokat tartalmazza (5/10/20 · In), az alsókat (3/5/10 · In) nem, és a SIZING_REVIEW állapota „ellenőrizendő”. A 3–5, 5–10, 10–20 · In értékeket és az MSZ EN 60898-1 5.3.5 pontszámot a hiteles szövegből kell megerősíteni.
3. Forráskiadások ellenőrzése (a szerző YAML-megjegyzései megmaradtak): MSZ EN 60038 honosítási éve (2011?); MSZ EN 60898-1 éve (2019?) és pontjai (5.3.5, 8.6.1, 7. táblázat); IEC 60050-826:2022 826-11-14 és 826-11-16 (a 826-11-15 megerősített); MSZ EN 60076-1 honosítási éve, 3.6 és 3.7 pont; MSZ EN 61558-2-6 kiadása. Az IEC 60050-131 szócikkeit (131-15-09, 131-12-75, 131-12-76) keresővel megerősítettem a 2002-es alapkiadásban; a módosítások száma bizonytalan (AMD1–AMD4 vagy AMD5).
4. Rövidzárlati példa: a hálózat felőli impedancia 0,30 Ω-os feltételezett értéke reprezentatív-e a hazai TN hálózatokra, vagy kerüljön mellé tartomány (pl. 0,2–0,8 Ω)?
5. Szóhasználat: a szakszótár és a rövidzárlat-cikk „áramvédős kismegszakító (RCBO)” alakot használ, a tervező (lib/board.ts) „Kombinált védelem”-et. Melyik legyen a kötött alak, és kell-e a cikkekben a másik is zárójelben?
6. Bekerült a „drop” a rövidzárási feszültség (uk) hazai neveként. A lektor erősítse meg, hogy a mai hazai szakmai gyakorlatban ez az elfogadott szó.
7. Transzformátor: a 250 kVA-es példa P0 = 0,4 kW és Pk = 3 kW értéke (kifejezetten „nem katalógusadat”) valószínűleg meghaladja az 548/2014/EU mai határértékét. Jobb-e reális, határérték alatti példaértékre cserélni? (Egy záró mondatban jeleztem, hogy nem rendeleti határértékek.)
8. Rövidzárlat, összehasonlító táblázat „Jellemző jel” sora: laikus olvasónak diagnosztikai ötletként hathat. Jelenleg óvatos megjegyzés és a szakember bevonása kíséri; a lektor döntse el, maradhat-e R2-es cikkben.
9. Kategória: a transzformátor statikus gép, mégis az „elektromechanikus-atalakitok” kategóriában van (a BACKLOG elnevezése szerint). Elfogadható-e ez a kategórianév?
10. Nem az én témacsoportom, a szerző jelezte, nem javítottam: az ohm-torvenye.md-ben szerepel a tiltott „szabványos” szó („szabványos E24 értéksor”); az elektromos-feszultseg.md „120 V”-ját az idegen gyakorlat szűrője jelzi, de ott jogos törpefeszültség-határ.

## Gyakorlati (R2)
1. Kockázati besorolás, vezetekek-szinjelolese: a terv 10.4 pontja R3-nak sorolja, a tudastar-dontesek.md (mérvadó) viszont a színjelölést az alacsony kockázatú, belső ellenőrzéssel kiadható elmélet közé teszi. A cikk R2 maradt, mert bekötési vagy feszültség alatti lépéssort nem tartalmaz, csak azonosítást és figyelmeztetéseket (nullavezető-szakadás, régi berendezés). A lektor vagy a tulajdonos erősítse meg, hogy R2 maradhat-e.
2. Színjelölés, régi hazai gyakorlat (emlékezetből, forrás nélkül): a harmonizáció előtti érszínek (a fázisok két fekete és egy barna érrel; kék ér fázisként a régi 4 eres kábelekben; a régi 5 eres kábel ábrája: zöld-sárga, kék, fekete, barna, fekete), illetve hogy a mai színrend „az ezredforduló után” vált általánossá. Melyik évtől, melyik hazai előírás szerint?
3. Színjelölés: a „Ha egy áramkörben nincs nullavezető, a kék ér … más célra is felhasználható” szabályt a hazai gyakorlatban a kapcsolóhoz menő szakasz (kék ér kapcsolt fázisként) esetére is alkalmazzák. A lektor döntse el, hogy a cikk erről külön szóljon-e, és kell-e a végeken jelölni.
4. Színjelölés: az L1 = barna, L2 = fekete, L3 = szürke sorrendet a cikk „bevett sorrendként” írja le; a táblázat ezt a fázisokhoz rendeli. Jelölhetjük-e kötelezőnek, vagy maradjon ajánlás? Az IEC 60445 a három színt adja meg, sorrendhez kötés nélkül.
5. Kábeljelölések: ellenőrizendők a régi hazai kereskedelmi nevek, amelyek emlékezetből valók: MCu = H07V-U, MKH = H07V-K, MT = H05VV-F, MTK = H03VV-F, MBCu = NYM-J. Ugyanígy a CYKY (cseh típus) megfeleltetése az NYY-hez.
6. Kábeljelölések: a hatályos kiadások és honosítási évek mindenütt lektorra várnak: MSZ HD 361 S3 (van-e újabb, S4?), MSZ EN 50525-2-xx, MSZ HD 603 S1, MSZ EN 50565, MSZ EN 13501-6. Az IEC 60028-nak nincs MSZ-honosítása, maradhat-e IEC-hivatkozásként?
7. Kábeljelölések: a 7,41 Ω/km (MSZ EN 60228, 1. táblázat, 2,5 mm², bevonat nélküli réz) értéket a 8.4 pont szerint egyedi tényadatként, hivatkozással használja a cikk, a lib/sizing-tables.ts-ben nem szerepel. Ez így elfogadható-e, vagy minden ilyen szám a jóváhagyott táblázatba kerüljön?
8. IP-védettség: ellenőrizendők a vízvizsgálati adatok (IPX5: 12,5 l/perc, IPX6: 100 l/perc, 2,5–3 m, 1 perc/m², legalább 3 perc) és a 13., 14.2.5–14.2.7 pontszám. Azt is meg kell erősíteni, hogy az IPX9 a 2013-as A2 módosítás szerint sem foglalja magában az alacsonyabb fokozatokat (a cikk most ezt állítja).
9. IP-védettség: a „Tipikus helyek” táblázat szokásos választásokat mutat („legalább IP44” a fedett teraszon és a homlokzaton, IP67 a földbe süllyesztett lámpánál). A lektor döntse el, hogy ezek a hazai gyakorlatban megállják-e a helyüket, illetve nem keverednek-e az MSZ HD 60364-7-701/702 zónakövetelményeivel.
10. IP-védettség, terjedelem: az ábrahelyőrzők nélkül 1466 szó, velük 1705. A javításokkal kb. 40 szó került bele. Ha a szerkesztőségi szabály a helyőrzőket is beszámítja, rövidíteni kell, például az abra-2 leírásán vagy a számpélda utáni összegző bekezdésen.
11. Kapcsolódó cikkek: a related mezők több helyen még meg nem írt R3-as MVP-slugra mutatnak (dugalj-bekotese, aram-vedokapcsolo-fi-rele, foldelesi-rendszerek, feszultsegmentesites-ot-szabalya, kismegszakito), és a törzsben [[…]] linkek is mennek rájuk. Közzétételkor a platform csak közzétett célra linkelhet. Kell-e addig kivenni ezeket a hivatkozásokat?
12. Fejlesztői, nem lektori teendő: a --kk-wire-pe, a --kk-wire-pe-stripe és a --kk-copper ábratoken még hiányzik a kezikonyv.css-ből. A sötét témás --kk-wire-l2 (#d9dee2) a színmintán világos, nem fekete. A színjelölés ábrájához ezt rendezni kell.

## Világítás és szakszótár
1. lampafoglalatok-es-lampatalpak: R1-ről R2-re soroltam át (Figyelem-doboz, izzócserénél a kismegszakító lekapcsolásának ajánlása, az L a középső érintkezőre elv). A terv 8.1 pontja szerint R2-tartalom csak a figyelmeztetés-könyvtár szakmai és jogi jóváhagyása után kerülhet ki. Ezzel a cikk a kiadásban a szakszótár, az ip-vedettseg és a vezetekek-szinjelolese mellé kerül. A lektor erősítse meg, vagy döntse el, hogy a bekötési bekezdés kihagyásával a cikk R1 maradhat-e. **Állapot (2026-10-11, 0.2):** a lektori válaszig a bekötési mondat („a lámpatestet úgy kell bekötni, hogy a fázisvezető (L) a középső érintkezőre jusson, a nullavezető (N) a menetre”) és az előtte álló indoklás kikerült a közzétett szövegből; helyette: „A foglalat bekötése villanyszerelői feladat.” A lektor döntse el, visszakerülhet-e (és akkor a cikk R2 marad), vagy így maradjon.
2. lampafoglalatok: ajánljuk-e laikusnak az izzócsere előtti kismegszakító-lekapcsolást (régi vagy hibás bekötésnél a kapcsoló a nullavezetőt is megszakíthatja), vagy elég a lámpa kikapcsolása és a kihűlés? A szöveg most a biztonságosabb változatot ajánlja.
3. fenyforrasok-tipusai, források: a RoHS 2022-es módosító irányelveinek száma (a fénycsövek higanymentességi tételei, az (EU) 2022/274–287 közötti felhatalmazáson alapuló irányelvek közül melyek) és a 244/2009/EK kivezetési ütemezésének pontos helye (II. melléklet vagy 3. cikk). A „lektor ellenőrizze” megjegyzés megmaradt.
4. fenyforrasok-tipusai: a kivezetési dátumokat (izzó 2009–2012, nem irányított halogén 2018.09.01., G9/R7s 2023.09.01., CFLi és T8 2023, energiacímke 2021.09.01., A osztály ≥ 210 lm/W) emlékezetből ellenőriztem, egyeznek. A 12 V-os halogének (GU5.3, G4, GY6.35) és a GU10 halogén kivezetését a cikk szándékosan nem tárgyalja; a lektor döntse el, kell-e róluk mondat.
5. lumen-es-lux: a 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet melléklet-számozása; az MSZ EN 12665 és az MSZ EN 12464-1 honosított kiadásának éve és az irodai sor táblázatszáma (500 lx, Ra 80). A „Lakásra nincs kötelező érték” állítás hazai jogszabályok (OTÉK, munkavédelmi rendeletek) szerint is megáll-e.
6. szakszotar: az IEC 60050-826 és az IEC 60050-195 szakaszszámai, illetve az MSZ HD 60364-1, az MSZ EN 60445, az MSZ EN 60898-1, az MSZ EN 61008/61009 és az MSZ EN 60529 hatályos honosított kiadása (a „lektor ellenőrizze” megjegyzések megmaradtak). Javaslat: a B/C/D kioldási tartományt a lektor vesse össze a kismegszakito cikkel.
7. szakszotar, Hurokimpedancia: elfogadható-e a hazai szóhasználatban az „L–N hurokimpedancia” megnevezés a hálózati impedanciára, vagy csak a Zs (L–PE) legyen hurokimpedancia?
8. szakszotar, Kioldási jelleggörbe: a motorokhoz és transzformátorokhoz a „jellemzően C vagy D” megfogalmazás mellé került a hurokimpedancia-feltétel; a lektor döntse el, maradjon-e a tételben ez a kiválasztási utalás.
9. szakszotar, Kapcsolók típusszáma: a 104-es típusszám kimaradt (ritka a hazai gyakorlatban). Kell-e megemlíteni, és az „egypólusú/kétpólusú” vagy a hagyományos „egysarkú/kétsarkú” megnevezés legyen-e az elsődleges? A slugok az „egypolusu” formát használják.