# Tudástár – R3 (biztonságkritikus) vázlatok: kérdések a szakmai lektornak

A vázlatok: `content/tudastar/r3/*.md` és a bekötési netlisták `content/tudastar/r3/*.netlist.json`. Állapot: **lektorra vár**, nem közzétehető (`docs/tudastar-dontesek.md`). Független, szigorú biztonsági ellenőrzés után (39 életvédelmi javítás). A kapcsolóállás-táblázatokat és a biztonsági invariánsokat (a kapcsoló a fázist bontja, a PE folytonos, nincs zárlat) a `content/tudastar/r3-sim/sim.py` szimulátor igazolja; a szimulátort szándékosan hibás próbanetlisták és mutációs teszt ellenőrzi.

## Világítási kapcsolások (101–107)

1. Kék ér kapcsolt fázisként vagy váltóvezetékként, ha a szakaszban nincs nullavezető, és a végén tartós jelölés van: a cikkek ezt megengedettként írják (MSZ HD 60364-5-51 514.3). A hazai értelmezést és a jelölés módját a lektor erősítse meg; a szimulátor a kék fázisvezetőt jelenleg mindig hibának veszi.
2. R3 bekötési cikkek audience mezőjében szerepel a „laikus”, közben a cikkekben lépésenkénti szerelési sorrend van. Most „A szerelés menete szakembernek” cím és „ne használd szerelési útmutatóként” mondat jelzi a korlátot. Döntés kell: kikerüljön-e a laikus az audience-ből, vagy rejtve legyen-e laikusnak ez a szakasz (terv 8.2: „nem barkácsútmutató”).
3. Ajánljuk vagy csak megemlítjük, hogy a 106-os kapcsoló egypólusúként, a 107-es a sor végén váltókapcsolóként is beköthető? A szimuláció szerint mindkettő működik, de a szabad kapocs fázis alá kerül. Ezt most a cikkek figyelmeztetéssel írják.
4. A FI-relé korlátairól szóló új mondatok szakmai megfogalmazása: L–N érintésnél „nem feltétlenül old ki”, a nullát bontó kapcsolót és a felcserélt polaritást nem jelzi. Kell-e hivatkozni a FI-relé cikkre, vagy a figyelmeztetés-könyvtár egy tétele legyen?
5. A „bizsergés” teendő (ne érintsd újra, kapcsold le az áramkört az elosztóban, ne kapcsold vissza) laikusnak szóló cselekvési utasítás. Igazodjon-e szó szerint a lib/kb/safety.ts tervezett `elsosegely` és `munkavegzes` tételeihez (szakmai és jogi jóváhagyás)?
6. Az új, félkövér felvezetésű „A kikapcsolt lámpa nem feszültségmentes / mellett is van feszültség” bekezdések a 101-es, 106-os és 107-es cikkben legyenek-e a terv 8.1 szerinti egy inline doboz (például `munkavegzes` vagy `meres`)?
7. Közös nulla két áramkörre, különböző fázisokról: a cikk szerint a nulla szakadásakor a fogyasztók sorba kapcsolódva a két fázis közötti feszültségre kerülhetnek. A szakmai megfogalmazást a lektor ellenőrizze.
8. Lépcsőházi világítás táplálása a közös hálózatról (a lakás elosztójától függetlenül): a lektor erősítse meg, és döntse el, kell-e REG jelölés.
9. A kapcsolási netlisták TN-S/TN-C-S rendszert tételeznek fel (a betápnak külön N- és PE-kapcsa van). A PEN-t érintő állítások (PEN kapcsolása, PEN-szétválasztás utáni összekötés) csak szövegként szerepelnek, nincs mögöttük netlista. Modellezzük-e ezeket a földelési bővítéssel (foldeles_ext), például a 102-es kapcsoló TN-C változatán?
10. Szabványpontok (front matter, „lektor ellenőrizze”): az MSZ HD 60364-5-537 honosítási éve és alpontjai, az MSZ HD 60364-5-559 menetes foglalatra vonatkozó alpontja, az MSZ EN 60335-1 7.12.2, az MSZ HD 60364-6 6.4.x. Változatlanok; lektori ellenőrzésre várnak.
11. Ajánlott érszín-kiosztás a netlistákban: barna a betáp, fekete a kapcsolt fázis, szürke a váltóvezeték; a 102-esnél háromeres kábellel barna a kapcsolt fázis. A lektor erősítse meg ajánlásként; a tervező egyszínű zöld PE-jéről az 5. fázisban döntenek.
12. A gyűjtőoldal prózája 1488 szó, az 1500-as határ közelében. További bővítéshez rövidíteni kell.

## Dugalj, kismegszakító, FI-relé

1. Szóhasználat: a dugalj kikapcsolt állapota a táblákban mostantól „nem ad feszültséget”, a „feszültségmentes” helyett. Elfogadja-e a lektor? A változás a sim.py OUT_WORDS-ét érinti, csak a dugalj típusnál.
2. Maradjon-e „A szerelés menete szakembernek” lépéssor a dugaljcikkben, amelynek a közönségei között a laikus is szerepel (audience: laikus)? Vagy kerüljön összecsukott, szakembernek szóló blokkba? A „hogyan kell bekötni a konnektort” keresőszinonimát kivettem. Ha marketing-szempontból vissza kell tenni, az a tulajdonos döntése.
3. Az I16 szabály szerint minden dugaljnak FI-relé mögött kell lennie, az I15 szerint minden dugaljnak és fogyasztónak kismegszakító mögött. Ha egy későbbi „régi berendezés” ábra szándékosan FI nélküli dugaljkört mutat, ehhez kifejezett kivételmező kell (pl. checks.noRcd). Erről a tulajdonos és a lektor dönt.
4. A kismegszakító-cikk TT-mondata számok nélküli. Elfogadható-e így: „a testzárlati áram jellemzően a kismegszakító kioldásához is kicsi; ott az önműködő lekapcsolást is áram-védőkapcsoló végzi”?
5. Új forráshivatkozások, a kiadást lektor ellenőrizze: MSZ HD 60364-4-46 461.2 (a PEN nem kapcsolható) és MSZ HD 60364-5-54 543.4.3 (a szétválasztás után nincs újra-összekötés).
6. FI-cikk: elfogadható-e a PEN-szakadásról („a FI nem érzékeli”) és a FI utáni N–PE összekötésről („romlik az érzékenység”) szóló megfogalmazás? Kell-e a P1 esethez számérték: IΔn/2, vagy az IEC TS 60479-1 tartományai?
7. A független orákulum modellfeltevéseit lektornak kell jóváhagynia: emberi test 1 kΩ, talaj 10 Ω, testzárlat 5 Ω, próbaellenállás 10 kΩ, kioldási küszöb IΔn/2 = 15 mA. A szimulátor csak logikai összefüggőséget számol; a „kiold” cellák azt az esetet mutatják, amikor az áram eléri a kioldási értéket. Ezt most a cikk szövege is kimondja.
8. A kapcsolási csoport szimulátorrészét (106, 107 minden állása, 102 N-bontás) nem én bővítettem. A párhuzamos ellenőr probak_biztonsag.py készletét futtattam újra: 9121 mutáns, 0 hamis PASS; 1260 torzított kapcsolómodell, mind FAIL. A kapcsolási cikkek szövegét nem néztem át, mert az a másik ellenőr hatásköre.
9. R3 bekötési cikkben maradjon-e „laikus” a közönségek (audience) között? A veszély-doboz most kifejezetten azt mondja, hogy a leírás szakembernek szól.

## Földelési rendszerek, EPH, feszültségmentesítés

1. Lektor: elfogadható-e az új érintési kategória neve és szövege („veszélyes lehet, tartósan; a FI-relé legfeljebb a testen átfolyó áramra old ki”) a TT, szakadt földelővezető esetre? Kell-e konkrét kioldási áramértéket (30 mA vagy 300 mA) közölni forrással, vagy elég a mostani, szám nélküli „nagyobb kioldási áramú (például tűzvédelmi célú)” megfogalmazás?
2. Lektor: a PEN szétválasztásának helyét most nyitva hagytam („mérőhely vagy az azt követő első elosztó”, az engedélyes előírása szerint). Melyik a hazai szabály (MSZ 447 vagy engedélyesi szabályzat), és mi a pontszám?
3. Lektor: az IT-szakasz két állítása helytálló-e így: az első hiba után a többi fázis a földhöz képest vonali feszültségre kerülhet, és a szórt kapacitáson át kis áram folyik?
4. Lektor: a csillagpont-eltolódásos túlfeszültség (háromfázisú hálózatban, nullavezető-szakadáskor) a TN-S szakaszban szerepel, holott minden TN-rendszerre igaz. Maradjon itt, vagy kerüljön egy külön „nullavezető-szakadás / feszültségfigyelő relé” cikkbe (a P2 témakatalógusban szerepel)?
5. Lektor: a TN-C-S szakasz szerint közös hálózati PEN szakadásakor a saját főkapcsoló lekapcsolása sem szünteti meg biztosan a veszélyt. Megfelelő-e ez a laikusnak szóló „Mikor hívj szakembert?” tanácsokkal együtt (főkapcsoló, fémrészek kerülése, azonnali jelzés az engedélyesnek)?
6. Lektor: a feszültségmentesítés-cikk „Villamos berendezésen dolgozni csak feszültségmentes állapotban szabad” mondata szigorúbb a valóságnál, mert a feszültség alatti munka külön képesítéssel engedélyezett. Maradjon a konzervatív megfogalmazás, vagy kapjon szűkítést? Szerepeljen-e kifejezetten, hogy a multiméter nem helyettesíti az MSZ EN 61243-3 szerinti kétpólusú feszültségvizsgálót?
7. Lektor: az EPH-cikk figyelmeztet, hogy a fém cső átvágásakor vagy az EPH-vezető bontásakor a két vég között életveszélyes feszültség lehet. Ideiglenes áthidaló vezetékre vonatkozó eljárást szándékosan nem írtam le, mert munkautasítás lenne. Kell-e ennél több, vagy elég a „szakember vizsgálja meg előtte”?
8. Fejlesztő vagy lektor: a szimulátor ideális csomópont-modellje a TN-S-ben az N-t és a PE-t egy csomópontnak veszi, ezért egy „nullakapocs érintése” pont túlzó eredményt adna (testzárlatkor is „veszélyes”). Ezért a TN-S N-szakadásos életveszélyt csak szöveg mondja ki, szimuláció nem igazolja. A 2. fázisban kell-e vezetőimpedanciás (potenciálszintes) modell?
9. Szerkesztő: a foldelesi-rendszerek.md prózája 1490 szó, a felső korlát 1500. További biztonsági kiegészítéshez a cikket szét kell bontani; a témakatalógus a „(+ PEN-szétválasztás)” témát úgyis külön említi.
10. Koordináció: egy párhuzamosan dolgozó (védelmek csoportos) ellenőr 10:37:48-kor módosította a sim.py-t (a védelmi táblák lábjegyzete: „A szerelt vezetékezésben (a jelképes hibahelyet és érintést nem számítva)…”). Emiatt az aram-vedokapcsolo-fi-rele.md fi-rele-hibahelyzetek sim-blokkja most eltér, és a check_articles HIBÁ-t jelez. A cikk nem az én csoportom, nem nyúltam hozzá; a csoport gazdájának kell frissítenie: python3 sim.py --update-article ../tudastar-r3/aram-vedokapcsolo-fi-rele.md.
11. Lektor: a 2. ábra (TN-S) összehasonlító táblájában az N-szakadás sorában „érintés: nincs” áll, mert az érintés csak a fémházra vonatkozik. Ezt a táblázat bevezetője most kimondja. Elég-e ez, vagy a táblában is jelezni kell a nullavezető veszélyét?

## A kérdésbank független ellenőrzése nyomán (2026-10-12)

A kérdésbank (`content/tudastar/kerdesek`) független ellenőrzése négy olyan pontot talált, ahol az R3-vázlat pontatlan vagy önmagának ellentmond. A kérdéseket javítottuk; a vázlatokban a 2–4. pontot a legkisebb szükséges módosítással igazítottuk, az 1. pontot a lektorra bízzuk.

1. **Lektorra bízva – feszültségmentesítés:** a „Miért kell öt lépés?” bekezdés szerint az öt lépés közül „egyik sem hagyható ki”, a 4. lépés viszont csak „ahol előírt vagy szükséges” kötelező (kisfeszültségen a munka irányítója dönt), az 5. pedig csak akkor, ha a közelben feszültség alatt maradó rész van. Javaslat: „…ezért a sorrend nem cserélhető fel; a földelés és rövidrezárás, illetve a letakarás ott kötelező, ahol előírt vagy a körülmények miatt szükséges.” (A q-mb-0001 magyarázata már így fogalmaz.)
2. **Javítva – 106-os váltókapcsoló, gyakori hibák:** „a zöld-sárga ér csak védővezető lehet” → „csak védőfunkciójú vezető (védővezető, PEN-, potenciálkiegyenlítő vezető) lehet, fázis- vagy nullavezető soha” (összhangban a közzétett színjelölés-cikkel és a q-kap-0012-vel).
3. **Javítva – földelési rendszerek, TT, szakadt földelővezető:** a nagyobb kioldási áramú FI-relé „egyáltalán nem” helyett „jellemzően nem” old ki: 230 V és kb. 1–2 kΩ test- és átmeneti ellenállás mellett 100–200 mA is folyhat, ami egy 100 mA-es készüléket kiold (q-fold-0011).
4. **Javítva – „nullázott” dugalj a FI-relé után (dugalj- és FI-relé-vázlat):** „kioldást okoz” → „kioldást okozhat (ha a nullára kötött fémház földelt részhez ér)”; kéteres vezetékezésben a kioldás nem szükségszerű (q-fold-0019).